BEENGEDED AZ ÖRÖMÖT?

Szemlélve a világot, gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy bár mi emberek mind a boldogságot szeretnénk élni, mégsem engedjük be azt, pedig minden pillanatban megvan rá a lehetőség.
Az elme rendszerint kifogásokat gyárt, hogy épp miért ne legyél boldog…

“Hisz nem tökéletes az életed… Te sem vagy az…”
“Nézz körül a világban.. Hogy lehetnél ilyen körülmények között boldog?”

Ismerősek ezek a gondolatok?

Az az igazság, hogy mindig fogsz tudni okot találni arra, hogy miért ne éld az Örömöt. Illetve helyesebben megfogalmazva, az elméd mindig fog találni okot arra, hogy miért ne éld az Örömöt.
És ez így van rendjén.

…

Gondolom a fenti kijelentés némi meglepetést okozott benned…

Pedig ez így van rendjén!
Az elme feladata az, hogy megtalálja mi az amit meg kell javítani, mi az ami hibás, hol van a probléma. Az elme nem egy démoni találmány, amely azért lett teremtve, hogy téged az őrületbe kergessen. Az elme csak teszi a dolgát. Problémát keres.

A valódi kérdés inkább az, hogy miért hagyod, hogy az elméd irányítsa a figyelmedet?

Képzeld el, hogy az Öröm ott kopogtat életed ajtaján, de te meg se hallod, mert az elme gond áradata, avagy gondolat áradata leköti minden figyelmed.
Gyakorlatilag nem is tudsz róla, hogy az Öröm csak arra vár, hogy végre beengedd.

Ne hibáztasd az elmét, mert ő csak a feladatát végzi.
Inkább tanulj meg figyelni és látni.
Mert ha valójában kinyitod a szemed és már nem csak nézel, hanem látsz is vele… Képes leszel észrevenni az Örömöt, mely végig csak arra várt, hogy végre beengedd.

Képes leszel észrevenni az Örömöt a pillanatban. A lélegzetvételben. A szívdobbanásban. A szellő simogatásában. A napsugárban. A fűben. A fában. Mindenben.

Brigi